•I

Van egy olyan rossz tulajdonságom ,hogy minden apróság miatt képes vagyok pánikba esni. Ez mára már betegséggé nőtte ki magát. A betegség pedig nem csak a részemmé vált ,de túl is nőtt rajtam. Én lettem maga a betegség. És minél jobban próbáltam szabadulni tőle annál jobban magába szívott. Feladtam a harcot. Hagytam magam leteríteni vele. Mintha csak valami szörny ellen kellett volna kiállnom és elbuktam volna. Mindig is úgy képzelem el a szorongást mint egy kis élősködőt amiről tudod ,hogy a szervezetedben van ,de nem tudsz vele mit csinálni mert ha felboncolnának ,tudnának csak megszabadítani tőle. A pánikot az ő kifejlett és fordított elméleten alapuló testvérének láttam. A szörnyetegnek ami ha megjelent a testedben rögtön nőni kezdett ,hogy ne tudd ne észrevenni és akármit csinálsz növekedni tudjon. És ha csak kicsit is élvezni próbáltam a megszokott életem abból ő erőt nyert és mindig csak nőtt. Addig amíg már őt kellett volna felboncolni ,hogy valahol legbelül megtaláljanak engem.
Ezért is fájt annyira ha valakit a kinézete miatt neveztek szörnyetegnek. Valami olyan miatt ami nem az ő hibája. És ezért is volt számomra emlékezetes az a bizonyos nap.

A naplemente tökéletes volt, a közönség zászlókat lebegtetett, a hangulat csodálatos volt, és mégis.. "Én egyszerűen nem tudtam élvezni. Ez majdnem egy  testen kívüli felfedezes volt. Bárcsak élvezhettem volna egy kicsit jobban. Tisztában vagyok vele hogy úgy hangzik mintha egy idegroncs lennék, aki utálja ezt az egészet, de élvezem a nagy részét"
De akkor nem tudtam túltenni magam azon ,hogy valakinek miattam azt a megaláztatást át kellett átélnie. Még úgy is ,hogy ő maga nem tudott róla. Legalábbis nem akarta ,hogy más tudjon róla ,hogy ő mindent ért.
Éppen szeretett pólómat igazgattam magamon a színpad melletti hangtechnikai sátorban állva. Azt a pólómat ami megmutatja az igazi belsőmet (mivel a rajta lévő kép egy tüdőt ábrázol) amikor egy beszélgetés foszlánya csapta meg a fülemet.
-She is not a human.-nevetett egy magas és fület sértő hang.
-Right. She is a monster.-mondta egy másik hang amiből érezni lehetett, hogy a gazdája arcán mekkora gúnyos vigyor ül.
-She will be perfect member in The red hot chilli peppers because her color is like...-kacagta újra az első hang ,de nem hagytam ,hogy befejezze. Két kézzel beletenyereltem az előttem lévő ,keverőpultba és minden kapcsolót felhúztam ,ameddig csak lehetett. Ezzel egyidőben fütyültem egyet és nem kellett nagy fizikusnak lennem ,hogy tudjam milyen hangot fog ez eredményezni. Hatalmas sípolás járta át a tömeget. Elégedetten nyugtáztam ,hogy eddig megoldottam a helyzetet a neheze azonban még hátra volt. Mivel ezzel mindent újra be kellett állítani, a koncert előtt tíz perccel és a szóban forgó lány így is hallotta azokat a szavakat amiket rá mondtak. És akkor csak az érdekelt ,hogy több bántó szót senki ne mondhasson rá.
Így elindultam abba az irányba ahonnan a beszélgetést hallottam. Pár másodperc múlva újra meghallottam az egyik hangot közvetlenül magam mellől.
-Who was that idiot?!
-It was that idiot!-mutattam magamra miközben feléjük fordultam.